Wong Long és az Imádkozó Sáska Stílus

 

Kína hosszú és mozgalmas történelmében nagyon sok harcművészeti stílus köszönhette kialakulását a Honan tartománybeli Shaolin kolostornak. Ez a kolostor katalizátorként működött hosszú-hosszú generációk során a kínai harcművészetek fejlődésében.

A tradíció szerint az Imádkozó Sáska stílus alapítója Wong Long Mester volt, aki borotválatlan fejű tanítványként (nem felavatott szerzetesként) élt a Henan tartománybeli Shaolin kolostorban. Wong Long Shandong tartomány szülöttje volt, gazdag családból származott, és fiatal korában sokat tanulmányozta a harcművészeteket. Wong Long 350-400 évvel ezelőtt lépett be a kolostorba a Ming (1368-1644) és a Ching (1644-1911) dinasztiák közötti időszakban, ami egy eléggé kaotikus időszak volt Kína történetében, amikor a Mandzsuk nagyon sok atrocitást követtek el. A Mandzsuk mongolok voltak Mandzsúriából, akik elfoglalták Kínát a 17. században, és megalapítottak egy császári családot, amely 1911-ig uralkodott.

A Shaolin kolostorban eközben Wong Long nagyon sokat gyakorolt, de bármennyi erőfeszítést is tett, nem tudta legyőzni Kung-Fu testvéreit. Wong ezért sokat utazott Kínában, hogy felkeressen híres Kung-Fu Mestereket, és ezzel fejlesztette képességeit. Amikor visszatért a kolostorba, hogy folytassa tanulmányait Kung-Fu testvéreivel, még mindig nem tudta legyőzni azokat, annak ellenére, hogy megtanulta 17 harcművészeti stílus technikáit. Míg távol volt, sokat tanult, de Kung-Fu testvérei szintén keményen edzettek, és ezért ugyanott volt, ahol előtte.

Egy napon, séta közben, Wong Long meglátta, ahogyan egy sáska harcol egy kabócával. Bár első látásra a kisebb méretű sáska nagy hátrányban volt a nagy rovarral szemben, óriási bátorsággal harcolt. Wong Longot megfogta az agressziója, gyorsasága és ereje a láthatólag hátrányban lévő rovarnak.

Amikor a kabóca támadott, a sáska oldalra mozgatta testét, és villámsebesen, hatalmas erővel elkapta a kabócát az elülső lábaival.

 Wong Long megfogta a sáskát, és elvitte a lakórészébe, hogy tanulmányozhassa. Egy fűszálat használt arra, hogy izgassa a sáskát, és pontosan megfigyelte a mozdulatait, és azt, hogyan reagált különböző helyzetekben. Wong Long ezután megpróbálta imitálni ezeket a mozdulatokat, és idővel a rendszer egyre fejlődött. Wong Long a sáska mozdulataiból megalkotta a 12 Alapkaraktert, a 8 merev kézmozdulatot, a 12 rugalmas kézmozdulatot, a 8 támadható és a 8 nem-támadható pontok rendszerét. Ez vezetett az Imádkozó Sáska Kung-Fu Stílus kialakulásához, amelyet robbanékony és gyors mozgásáról ismernek. Amikor Wong Long elégedett volt már a fejlődésével, hozzáadta ehhez az új stílushoz annak a 17 stílusnak amelyet tanulmányozott véleménye szerinti legjobb technikáit. Minél többet gyakorolt, annál inkább ráébredt arra, hogy bár a stílus struktúrája a gyorsaságra épít, jellemezve a sáska erejét és gyorsaságát, a lábmunka nem volt megfelelő ahhoz, hogy ezeket a kézmozdulatokat kísérje. Wong később megfigyelt majmokat játszani és harcolni, és a megoldás ekkor vált tisztává számára. Ha össze tudná ötvözni a majmok okos lábmunkáját a sáska kézmozdulataival, mind a kéz, mind a láb sebessége adott volna. Egy hosszú időszak után Wong Long kipróbálta a stílus alkalmazhatóságát, mikor testvéreivel gyakorolt. Saját maga meglepetésére is, könnyedén győzte le őket. Ez annyira hatott kung fu testvéreire, hogy ezután együttesen kezdtek el edzeni és erősíteni képességeiket és tudásukat ezzel az új stílussal.

Mikor elhagyta a Shaolin Kolostort, Wong Long visszatért Shandong tartományba, szülőföldjére, és segédkezett a Laoshan-i kolostor megalapításában és felépítésében.